A GOP keretében megvalósuló projektünk szintén nem nélkülözheti a térinformatikai alapokat, mégis olyan izgalmas terület vizsgálatára vezet bennünket, amely megoldásában jelenleg itthon nincs példa. A projekt során Partnereinkkel olyan a prevenciót, a kárenyhítést és a gazdaságosságot elősegítő megoldás kialakításra törekedünk, amely nevezzük átfogóan a belvízproblémának, teljesen új megközelítését adja.

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Az ország területének 45%-át, művelt területének 60%-át, több mint 4 millió hektárt veszélyeztet a belvízi elöntés. Hazai szinten a települések 40%-a erősen veszélyeztetett a vizek kártételeitől. Ez a veszélyeztetettségi mérték ma a legnagyobb Európában. Ugyanakkor a belvíz kezelésének hazai gyakorlata a kezelés módszertana, bizony elmarad az okozott közvetett vagy közvetlen károk jelentősségétől. A hazai vízügyi ágazat igazgatási jellege miatt az eddig alkalmazott belvízkár-elhárítási gyakorlat elsősorban a már komoly veszélyt jelentő kialakult belvízek elvezetésére koncentrált, s alig fordított figyelmet azok kialakulásának igen bonyolult elméleti hátterére, a belvíz-problémák okainak elméleti feltárására. Ugyanakkor Magyarország az Európai Unió tagjaként kötelezettséget vállalt az EU Keretirányelveinek 2015-ig történő végrehajtására. A keretelveknek való megfelelés kiemelt K+F feladattá teszi a belvizek keletkezésének, lehetséges összegyülekezési helyeinek tudományos feltárását, a belvízveszélyes területeken szakmai alapokon nyugvó prevenciót.

Tudomásunk szerint ma Magyarországon elsősorban az árvízvédelmi, árvíz előrejelzési rendszerek területén találhatunk megoldásokat, amik lényegében két korábbi fejlesztés eredményére támaszkodnak. Ezek egyrészt az ún. árhullám katalógusok, másrészt pedig az 1979-86 évek módszertani fejlesztésének eredményeként létrehozott számítógépen futtatható többváltozós lineáris regressziós modellek, melyek - habár elkészítésük rendkívül komoly energiabefektetést igényelt - a 80-as évek technikai színvonalát tükrözik. Előbbi elsősorban metodikailag, utóbbi pedig főleg informatikai hátterét tekintve marad el a kor igényeitől.

A mai korszerű belvízvédelmi, belvíz előrejelzési feldolgozásba beletartozik a belvízelöntések területi kiterjedésének megbízható pontosságú meghatározása; a geológiai, éghajlati, természetföldrajzi, csapadékintenzitási adottságok, gazdálkodási ágak hatásait is figyelembe vevő, naprakész adatok felhasználása, a kialakított modellek több, akár eltérő adottságú területen történő alkalmazhatósága, adaptálhatósága.

Jelen K+F+I projekt eredményeként egy, a belvíz keletkezésének okait is figyelembe vevő, a veszélyeztetettség mértékét előrejelző belvíz monitoring rendszer prototípusa, a BELVIZ-INFO rendszer jön létre. A korszerű, innovatív fejlesztés a belvízvédelmi, belvíz előrejelzési alapadatok feldolgozása és értékelése során figyelembe veszi a belvíz (eddig kevésbé vizsgált) keletkezési sajátosságait, tulajdonságait, így a geológiai, éghajlati, természetföldrajzi, csapadékintenzitási, gazdálkodási ágak hatásait is, és a friss, naprakész területi adatok felhasználásával olyan változatosan paraméterezhető modellt hoz létre, amely a mintaterülettől eltérő adottságú területeken is adaptálható, eredményesen használható lesz.

 

A prototípus rendszer kifejlesztésére lehetőség szerinti legváltozatosabb geológiai, természetföldrajzi adottságokkal rendelkező mintaterületen kerül sor. A terület kiválasztásánál alapvető szempont, hogy ott bel- és külterületi vízelvezetési adatok és egyéb releváns információk is mérhetőek, valamint összegyűjthetőek legyenek, amely lehetővé teszi, hogy az elkészült modell tetszőlegesen alkalmazható legyen bármely más területre akár itthon, akár külföldön. A mintaterületen kerül sor a modell elkészítéséhez szükséges belvíz-keletkezési, -áramlási, -elvezetési adatok észlelésére (geológiai, természetföldrajzi, éghajlati adatok), gyűjtésére, kiértékelésére. A modell megalkotása során nem csak a már ismert alapadatok kerülnek felhasználásra; a modellbe beépülnek majd – egyebek között – a gazdálkodási művelési ágak és a csapadékintenzitás belvízre gyakorolt hatásai. Az adatok gyors, valós idejű továbbítása a távmérő hálózatba kapcsolt, folyamatosan működő mérő- és adatgyűjtő-eszközök segítségével valósul meg. A belvízi jelleggörbék, elöntési térképek készítéséhez a kapott és származtatott adatok felhasználásával új módszertan kerül kidolgozásra.

 

A BELVIZ-INFO prototípus termék funkcionalitásai a következők:

  • igazodik az EU vízügyi keretirányelvhez;
  • tudományosan vizsgálja, újszerű megközelítésben értelmezi, tipizálja a belvíz keletkezését;
  • elemzi, feltárja a belvízképződés geomorfológiai és ortográfiai okait;
  • belvízi elöntési térképet és adatbázisokat hoz létre;
  • korszerű módszertant dogoz ki a belvíztérképezésre;
  • a rendszer rugalmasan illeszthető, paraméterezhető tetszőleges területekre;
  • kezelőfelülete felhasználóbarát;
  • a program nem csak a kárelhárítást, de a vízkészlet-gazdálkodást, természetvédelmi szempontokat és a hasznosítást is szolgálja.

 

Összességében:

A bevezetendő és kialakítandó új módszerek, K+F+I eljárások hatékonyabban szolgálják a belvízi megelőzés és védekezés közép- és hosszú távú céljait. A projekt kulcsfontosságú eleme az alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységeinek kombinációjával, a hagyományos és modern eszközök, módszerek integrálásával, az EU irányelveivel összhangban a belvíz elleni védekezés és -gazdálkodás átalakításának legfontosabb eszközévé válhat

Azonosítószám
GOP - 1.1.1 - 08 / 1 -2008 – 0025